Amikor elolvastam a könyvet, borzasztó nagy hatással volt rám, és egyből el is kezdtem keresni olyan szakembereket, akik ezzel Magyarországon foglalkoznak. Nem volt nehét dolgom, ugyanis magát a kapcsolatanalízis módszerét két magyar pszichoanalitikus orvos fejlesztette ki az utóbbi évtizedekben, és az ő tanítványaik a mai napig aktívak. Maga a módszer pedig nem másról szól, mint az anya, és a méhében fejlődő magzatocska közötti információcseréről, ami hihetetlen különleges, és biztosan állíthatom nektek, hogy működik.
Az első várandósságom alatt is kétféle megközelítésben találkoztam a módszerrel. Petre Veronika perinatális szaktanácsadónál két-három alkalmommal el lehet sajátítani azt a technikát, amivel bármikor kapcsolatba lehet lépni a kisbabával. A vele töltött két-három alkalommal inkább nagyobb témákat boncolgattunk, vagyis, hogy például tetszik-e neki az általunk választott név, vagy szeretné-e, hogy valamit változtassak, van-e valami ami zavarja, miért pont most érkezik, és hogy hogyan lehetnénk a legjobb szülei, azaz mit vár el tőlünk szülőként. Már az első kisfiammal, Bencével is végigcsináltam ezeket az alkalmakat nála, és roppant érdekes, és tanulságos volt.
A másik megközelítés, a Raffai Jenő, Hidas György, a már említett két pszichoanalitikus féle kapcsolatanalízis módszer. Mindkét várandósságom alatt megkerestem a megfelelő terapeutát. Ezek heti, rendszeres alkalmak, amikre most is járok. Bencével, és most is már viszonylag az elején, a 12. héttől elkezdtük. Ezek a heti rendszeres alkalmak inkább arra adtak lehetőséget, hogy a mindennapi dolgokat "megbeszéljük", így tudtunk felkészülni egy-egy vizsgálatra, genetikai ultrahangra, illetve arra is lehetőséget adott, hogy szinte "napi" kapcsolatban legyek a kisbabámmal, el tudjam mondani neki, hogy ha valami miatt feszült vagyok, vagy stresszes, vagy fáradt, az nem miatta van, hanem ezek az én felnőtt életem részei: az első várandósságom alatt leginkább a munkám, most a második alatt pedig a folyamatos időzavar okozta stressz bántott, vagy zavart, tehát nem a babákkal összefüggő dolgok.
A heti rendszeres alkalmak arra is jók, hogy szeretetet tudjak közvetíteni feléjük, nagyon érdekes, hogy ilyenkor megszűnnek a tér, és idő korlátok, és annyira közel érzem magamhoz a babámat ezeknél a babaóráknál, mintha már most itt lenne velem. Nagyon sokszor magamat is kívülről látom. Ez a képekben való kommunikálás nagyon jellemző a magzatkommunikáció módszerére, hogy a baba - a mozgásokon, érzeteken kívül - mindig úgy üzen, hogy egy kép jelenik meg az én elmémben, ami teljesen választ ad arra a kérdésre, amit én gondolatszinten felvetettem. Tehát ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy hagyományos kommunikációt, hogy kérdést-választ hallok, hiszen ez egy magzattól még nem elvárható. Van, amikor a baba felől érkezik rögtön egy kép, amiből teljesen egyértelműen kiderül, hogy ez az, ami most őt érdekli.
Nagyon-nagyon sok személyes élményem van mindkét gyermekkel, és Vincével ugye még hátravan tíz hét. Nagyon különös volt megérezni, hogy a két gyermek miben fog különbözni személyiségében, persze ez teljesen biztosan csak akkor fog igazolódni, ha Vince is megszületik. Bencénél is nagyon sok személyiségjegyet már előre megsejtettem a kommunikációink során, ahogy most Vincével is, és aztán Bence születése után ezek igazolódtak is. Azt biztosan érzem, melyek azok a területek, amiben a két fiú különbözni fog,és miben hasonlítani. Azt már tudom, hogy Vincének is jó humora lesz. Ezek az alkalmak arra is lehetőséget teremtenek, hogy a finisben fölkészítsük a babát a születésére. Bencével is végicsináltuk ezt a 36. héttől. Ő viszonylag későn fordult medencevégűből fejvégűvé, és a 34-35. héten már kezdtem emiatt nyugtalan lenni. Akkor egy ilyen "beszélgetésünk során pontról-pontra elmondtam neki, miért lenne fontos, hogy felvegye a születéséhez legtökéletesebb pozíciót. Ezután 24 óra múlva megfordult, és mivel én annyira mélyen éltem át ezt az élményt, én ezt ennek tudom be.
Számtalan kutatás bizonyítja, hogy a kapcsolatanalízből született babák és mamák ismerősként tekintenek egymásra, nagyon különleges a köztük lévő kapcsolat, nem olyan, mintha akkor ismernék meg egymást, a születés után. Szinte minden anyuka arról számol be, hogy babáik mozgás-, és értelmi fejlődése sokkal gyorsabb volt, mint az átlag, valamint mindenki megemlíti az ilyen babák lelki harmóniáját, derüjét, világba vetett bizalmát. Ezt én is teljes mértékben alá tudom támasztani.
Egy biztos, a köztünk lévő kapcsolat a már megszületett kisfiammal sokkal régebbinek tűnik számomra, mint az a két és fél év, amióta megszületett. Nagyon hiszek ebben a magzatkommunikáció módszerében, és kívánom minden édesanyának, hogy tapasztalja meg ezt a különleges élményt, amire tényleg csak akkor van lehetőség, amikor a magzat még bennünk van.
Köszönöm, hogy velem tartottatok!
Íme az ígért linkek:
Első kisfiammal átélt magzatkommunikációs élményekről beszámoló: http://kendosanya.blogspot.com/2018/07/lelki-koldokzsinorunk-beszelgeteseink.html
A videóban említett könyv: Hidas György, Raffai Jenő, Vollner Judit: Lelki köldökzsinór, Beszélgetek a kisbabámmal
A videóban említett weboldal: www.kapcsolatanalizis.hu
A terapeuták, akikhez én jártam: Petre Veronika, www.kristalykert.hu
Első várandósságom alatt heti rendszerességgel: Müller Zsófia, www.kikoto.hu
Második várandósságom alatt heti rendszerességgel: Dr. Hadházi Éva, ahadhazi@enternet.hu
Kendős Anya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése