Kattints ide a Youtube-videó megtekintéséhez!
A WHO fél éves korig javasolja a kizárólagos anyatejes táplálást, majd javasolja a szoptatás fenntartását a gyermek egy éveskoráig, vagy azon túl. Ebben a videóban arról az 5 lépcsőfokról szeretnék beszélni Nektek, amelyek bennünket a kisfiammal a hosszú szoptatáshoz segítettek. Tehát nem vagyok szoptatási tanácsadó, csak egy édesanya, aki a saját tapasztalatairól szeretne beszámolni Nektek.
1. A első lépcsőfok az igény szerinti szoptatásra való berendezkedés volt. Igény szerinti szoptatás mellett elegendő inger éri az anyamellet, és könnyedén beáll a kereslet-kínálat, és lesz elegendő mennyiségű tej. Emellett a kisbaba is ki tudja élni a veleszületett szopási igényét. Semmilyen mellszívó nem képes ugyanazt a hatékonyságot elérni, mint amit a kisbaba állkapcsa, és a baba nyálában lévő anyagok is ingerlik a mellbimbót, hogy még több tejet termeljen.
2. A második lépcsőfok, amely Bennünket a hosszan szoptatás felé vezetett, az a cumi, cumisüveg, bimbóvédő, és mellszívó száműzése volt a háztartásból. Akárhányszor nem az anyamellen éli ki a baba a veleszületett szopási igényét, annyiszor nem éri inger az anyamellet, ami előbb-utóbb ahhoz vezethet, hogy kevesebb tej termelődik. Sokan a cumisüvegből adott anyatej, vagy tápszeres pótlásban annak a lehetőségét látják, hogy az édesanya kicsit tehermentesül, amíg apuka etet cumisüvegből, vagy akár ezekre az időszakokra el is tud menni otthonról, de hosszútávon szerintem ez inkább hátrányokat hordoz, nem pedig előnyt. Ugyanis minden egyes cumiból adott etetés során nem éri inger az anyamellett, és ha ilyen sokszor előfordul, akkor előb-utóbb ténylegesen is szükség lesz pótlásra. Arról nem is beszélve, hogy mennyi mindenre van még szükség a cumisüveges táplálás során: sterilizáló eszköz, megfelelő hőmérsékletű víz, megfelelően tisztán tartott cumisüvegek, stb. Ha elutazunk, a fél világot magunkkal kell vinni, arról nem is beszélve, hogy a tápszert be kell keverni, ehhez éjszaka is fel kell kelni. Nekem elmondhatatlan szabadságot adott, hogy nem volt szükségünk semmilyen eszközre, már a kisbabám pár hetes korától szabadon elmehettünk otthonról, nem kellett néznem az órát, mert tudtam, hogy bárhol, bármikor rendelkezésre áll a cici, mindig steril körülmények között, pontosan a megfelelő hőmérsékletű anyatejjel. Szóval szerintem az időnyerés céljából alkalmazott cumisüveges etetés csapda!
3. A harmadik lépcsőfokot számunkra az együtt alvás jelentette. Rájöttem arra, hogy milyen nagy könnyebbséget jelent, hogy éjszaka nem kell megszakítanom a saját alvási ritmusomat sem azzal, hogy felkelek, kiveszem a gyereket a kiságyból, leülök vele, megszoptatom, visszaülök, esetleg lámpát gyújtok, és ezt persze egy éjszaka során többször. A hónapok során teljesen hozzászoktam ahhoz, hogy amikor csak érzékelem, hogy megébredt a kisfiam, odafordulok hozzá. Reggel többnyire meg sem tudtam mondani, hányszor kelt a kisfaim, egyszer, kétszer, vagy sokszor. Ráadásul az éjszakai szoptatásnak fontos jelentősége van a tejtermelődés optimailizálásában, azok a kisbabák, akik már korán átalusszák az éjszakát, kevésbé jellemző, hogy sokáig tudnak szopizni.
4. A negyedik lépcsőfok egy gondolat volt, mégpedig az, hogy a szoptatás nem azonos a táplálással, hanem a szoptatás mindent jelent a kisbaba számára. Rájöttem arra, hogy a kisfiammal a szoptatásnak köszönhetően milyen nyugalmasan teltek a napok, szinte meg sem éreztük a fogzást, a mozgásfejlődési ugrásokat, az idegrendszer érésével járó szeparációs szorongást, aztán később másfél éves kor környékén a dackorszak kezdetét, mert mindig, minden élethelyzetben kisegített Bennünket a cici. Én így visszagondolva, nem is tudom, hogyan lehet ezt másként csinálni.
5. Az utolsó lépcsőfok pedig egy másik gondolat volt, amit elfogadtam, mégpedig az, hogy a hozzátáplálás független a szoptatástól. Amikor fél éves korban elérkezett az idő, és megkezdtem a hozzátáplálást, nem törekedtem arra, hogy kiváltsak étkezést, hanem egyszerűen bevezetettem a kisfiam életébe a rendszeres étkezéseket, amikor együtt leültünk, vagy leült a család enni, de ezek a szoptatástól teljesen függetlenek voltak, azok ugyanúgy megmaradtak. Nyilván emiatt a kisfiam később kezdtett mennyiségeket enni, nagyjából egy éves koráig az anyatej maradt a fő tápláléka, viszont hozzászokott a rendszeres étkezésekhez, és arról, hogy az másról szól. Aztán persze ahogy idősödött :) úgy kezdett el mennyiségeket enni, de két éves koráig a szoptatás valószínüleg jelentős energiabevitelt is jelentett számára.
Számunkra ez az öt lépcsőfok segítetett a hosszú szoptatás megvalósításában. Csak a saját tapasztalataimról szerettem volna beszámolni, és mindez nem jelenti azt, hogy minden baba cumizavaros lesz a cumicüvegtől, vagy a nyugi cumi használatától, és azt sem, hogy az időre etetett babák mellett mindenképp elapad a tej. Sokan sokféleképpen csinálják, de nekünk ezek a szempontok segítettek. Köszönöm, hogy velünk tartottatok!
Kendős Anya
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése